Ez volt a tegnapi uzsonna, nem nagyon maradt mára és a tányérok elmosogatása sem volt nehéz feladat 🙂
A szombati ebéd teljes családi együttműködés eredményeként készült el. Csuda jó program volt, mert így a főzési időt is együtt töltöttük, és mindenki jól szórakozott. Peti kb. pont annyi krumplit pucolt meg, amennyi a saját adagja volt, a hús panírozása körül pedig mindketten ott legyeskedtek, segítettek.
Arról se feledkezzünk meg, hogy mennyire jólesett mindenkinek az így elkészített ebéd. A fiúk a fotókon nem szereplő meggyleves után még igen szép adagokat ettek a másodikból is, másfél szelet húsokat, bőségesen körítve.
Nem, igazából nem nagy, elég kicsi. Mármint a kávédarálóm, ami a megrendelés után 11 nappal rendben megérkezett.
Nem tartott sokáig megszeretni, egyszerűen használható, gyönyörűen illeszkedik a kávézási szertartásba.
A gyerekek pedig nagyon örültek a csomagolásban látható kis szivacsdaraboknak! 🙂
Avagy két pisztráng az nem pisztráng. Legalábbis ezt mondta Peti a vacsora végén, finoman rákérdezve, hogy lehet-e többet is venni pisztrángból kettőnél. Megnyugtattuk, hogy lehet. 🙂
Az elkészítés és a képek: pisztráng zsályás vajban részletei…
Ma megvettem a kinézett kávédarálót. Mivel volt jobb ajánlat a magyarországi beszerzésnél, így a budapesti üzletből való rendelés helyett a termék árát és a szállítási díjat is összevetve kb. 30%-al kedvezőbb megoldást választva közvetlenül Japánból rendeltem (japán gyártmány egyébként). Persze így egy héttel többet kell rá várni, de az is az élményhez tartozik. Izgi!