A második napra Kata a bikali középkori élménybirtokot nézte ki a fiúknak, így reggeli után arra is vettük az irányt. Rövid autózás után megérkeztünk a parkolóba, ahol addigra már 7 busz állt és éppen érkezett a 8. is. A kasszánál azért megkérdeztük, mekkora tömegnyomor várható, de megnyugtattak minket, ne aggódjunk, nem megy majd az élmény rovására a gyerekhadsereg. Így megváltottuk jegyeinket és a XXI. századból kilépve besétáltunk a XV. századba.
Csobogó patak, falusi házak, vízimalom és a távolban látható erőd látványa fogadta a gyerekeket, akik gyorsan elvesztek a hely varázsában. Megpróbáltuk előre kitalálni, mit is kellene megnézni, mert elsőre beláthatatlanul soknak tűnt a helyszínek és programok száma, amit a fél ötös zárásig meg kellett néznünk. A vázlatos sorrendünk alapján haladva első utunk a malom mellett a katonai tábor felé vitt, mert persze az volt a legérdekesebb. Itt a nagyobb fiúk “páncélsimogatáson” vettek részt (miután beszereztem a hozzá szükséges bikali fabatkát).
Igazi fémből készült védőfelszerelés volt, a Balázs fején lévő például olyan 5 kg lehetett, a fotó után gyorsan le is vette 🙂
Elsétáltunk a körtáncoló és kocsikázó sokadalom mellett és várkapun belépve végigjártuk a középkori városka utcáit, közben megnéztük minden mesterség műhelyét is, hogy a kis apródok eldönthessék, majd később melyik szakmát tanulnák ki legszívesebben.
Peti végül az ólomkatona festést választotta, Balázs pedig csendes társként csatlakozott hozzá. A nagy játszótéren még átmozgattuk magunkat egy kicsit, majd az egyik árnyékos padon elfogyasztottuk a magunkkal hozott elemózsiát. A napot záró lovagi torna után még a legmagasabb toronyból is megtekintettük a város látképét és a kilátást, majd logó orral visszasétáltunk a XXI. századba.
Mivel viszonylag hamar visszaértünk, a viszonylag korai vacsora után még átsétáltunk a szállodába, hogy kipróbáljuk a billiárd és pingpong asztalokat is.
A bikali nap teljes fotógalériája
Folytatása következik!
