Kategória: Együnk-igyunk

Tejfeles-kapros tökfőzelék paprikás sült tarja falatokkal:

Mármint Gergőnek is és nekem is. Vasárnap reggelire készítettem amerikai palacsintát, amit durvára darabolt étcsokival dúsítottam. Most elég volt a családnak, de Gergő még csak egy felet evett, tehát záros határidőn belül kicsit turbóznom kell majd az adagot, hogy senki ne maradjon éhes 🙂

Ez most kivételesen egy teljesen fehér kenyér (azért persze BL80-as lisztből lassú kelesztéssel), amelynek nagy előnye, azon kívül, hogy a gyerekek imádták az, hogy nincs benne öregtészta és ezért akkor is elkészíthető, ha az ember elfelejti, hogy az bizony elfogyott, de kenyér meg kellene. A képek már kb. két hetesek, megint sütni kellene!

A recept persze nem saját agyszülemény, ismét kedvenc péktáramból merítettem ezt is. Ugye milyen jól néz ki? 🙂

Rozmaringos-tejszínes csirkemell sárgarépával és áfonyás-túrós kalács. Ez megint egy nagyon gyors és finom étel lett ( legalábbis az elégedett elkövető szerint). Mármint a csirke, nem a kalács, legalábbis ami a gyorsaságot illeti, mert finomság terén a kalács is megállja a helyét, de utóbbi elkészítésére azért rá kell szánni az időt, a répás csirke viszont tényleg 20 perces kaja mindenestől. Mire kisül a krokett, addigra a csirke is elkészíthető.

Tegnap délután lekváros kiflit sütöttem, amit ma reggelire és uzsonnára szántam. Esetleg még Petinek kiegészíteni az iskolai ellátmányt. Hát ez nem jött össze teljesen a terv szerint, mert a 8 méretes kifliből 4 még tegnap este elfogyott 🙂 Azért szerencsére úgy alakult, hogy aki szeretett volna, annak reggelire is jutott és még Peti is vitt magával egy felet.

Ma vacsorára pedig kenyérlángos készült, és mivel a hagyma most egyedül nekem “gyere be” zöldség, így fokhagymás tejfellel kentem és arra szórtam a sajtot.

Én mindkettővel elégedett voltam, már tervezem is az ismétléseket, új töltelékkel/feltéttel.