Szombaton a tervezett időponthoz képest ugyan némi csúszással indulva, ámde annál eredményesebben érkeztünk meg a Mecsek lábához, egész pontosan Óbányára. Amikor legutóbb itt jártunk az autóban hátul még csak ketten ültek és Balázs pont 1 éves volt. Azóta változott egy-két dolog 🙂 No persze nem Óbányán, hanem a családunkban, mert Óbányán nem sok minden változott, ugyanaz a zsákfalu az öreg, de sokszor szépen karbantartott házikókkal, a patak által kísért főutcával, végében a mecseki erdővel.
Mivel a többiek már elindultak, szombat délután ötösben tettünk egy pár órás erdei sétát, amelynek a végén szerencsésen összetalálkoztunk a társaság nagyobbik részével és együtt tértünk vissza a házba. Vasárnapra szoros volt a program, mert az erdei túra mellé foglalt időpontban vártak ránk a helyi telepről származó pisztrángok és később pedig a falutól 3 km-re található Hetényi pince. A földrajzi és elnevezési anomáliák feloldására nem vállalkozom. 🙂 Az erdőből visszaérve azt is megtudhattuk, hogy Balázs előzetes kijelentésével szemben igenis szereti a pisztrángot és gond nélkül megbirkózik egy szép példánnyal.
A borkóstoló után a sötétben hazafelé Gergő már feladta a gyaloglást így Gabival váltásban szállítottuk haza. Hétfő reggel aztán kényelmesen összecsomagolva indultunk Halásztelek felé születésnapot köszönteni. A jól sikerült kirándulást az alábbi képekben követhetitek és lesz 1-2 jól sikerült videó is, csak azokat még fel kell töltenem. (sajnos a telefon színei nem adják vissza a valóságot)