Vacsora közben beszélgetünk, az asztalon egy üveg Guinness, mint rendesen (muhaha). Természetesen a fekete palackra terelődik a szó, tisztázzuk, hogy ez nem bor… a gyerekek mondják, hogy akkor persze sör, mire pontosítjuk, hogy még az sem egészen, hanem ez bizony Guinness.
Erre föl Peti mondja, hogy Balázzsal ellentétben ő bizony szereti a sört, mire Kata megkérdezi tőle:
“Te meg honnan tudod, hogy milyen íze van a sörnek?“
Erre Peti szemrebbenés nélkül válaszolja, hogy:
“Én már úgy születtem, hogy mindent tudok!“
Beleszületett a közösségi tudásba. Csak az a gond, hogy ez a tudás egyelőre kódolva van és jelentős része mindig is kódolva marad. A kisebb része az amit ki tudunk kódolni. Tanulással. 😉