esküvőn jártunk

Szombaton Bogi és Cirill esküvőjén jártunk, valamint az azt követő állófogadáson. Az esküvő igazán szép volt, a fogadáson még meglepetés program is akadt, valamint nem utolsó sorban a gyerekek is remekül érezték magukat.

A ceremónia fél ötkor kezdődött és utána egy állófogadás keretén belül folytatódott az ünneplés. Ha Petit kérdeznétek, akkor azt mesélné, hogy ő személy szerint legalább két pohár pezsgőt ivott, és annyi süteményt és pogácsát evett, mint az állat. Balázs sem maradt el mögötte fogyasztásban, és rohangálásban sem. Mi több, ő még tűzpárbajba is keveredett néhány arra kószáló idegennel, akikről hamar kiderült, hogy ők a meglepetés a vendégek számára. Az esemény fényét ugyanis tovább emelte a Bohém Ragtime fellépése. Mármint azoké a tagoké, akiket Balázs futni hagyott 🙂 Ők a zenélésen túl egy kedves dallal is köszöntötték a friss házasokat.

Ebből  a műsorból valamelyest kimaradtam, mert Kata kreatív ötlete alapján az ajándék részeként megleptük az ifjú párt egy esküvői fotóval (róluk, persze), de ahhoz intézni kellett némi nyomtatást, hogy belekerülhessen a keretbe és a csomagba.

A koncerten tehát nem voltam ott végig, de Balázsa közben mindannyiunk helyett képviselte a családot zenei vonalon, egy percig sem foglalkozott semmi mással, amíg a zenészek abba nem hagyták. Átélését a lenti képek is tanúsítják, ahogyan azt is, hogy Petinek feltehetően nem lesznek flörtölési gondjai, akkor sem, ha már nem kölyökpezsgő lesz a poharában…

Még egy dolog: Peti szeretett volna ajándékba színezni valamit Bogiéknak. Az anyukája azt mondta neki, hogy inkább rajzoljon valamit, mert azt ő csinálja, sokkal nagyobb ajándék. Peti rajzolt is, a fotók között megtekinthető. Saját kompozíció, saját kivitelezés, mi már csak a kész művet láttuk. Ja, büszke vagyok 🙂

Képekben:

Front-de-Boeuf alsógatyája

Peti és Balázs tegnap óvodából hazaérve vagy két órán át az udvaron játszottak. A kertészkedéssel kezdve sok játék téma felmerült, de a legtöbb idő mégis a lovagos játékkal telt el. Ebben persze mindketten lovagok voltak és ha nem találtátok volna ki, természetesen a “rosszak” ellen hadakoztak halált megvető bátorsággal. Ez többek között például az alábbiakban nyilvánult meg.

  • Balázs szemébe húzott sapkával, hóna alá szorított szalonnanyárssal vágtázott rohamra. (izgulósok kedvéért: nem a közös sütések alkalmával használt fémnyársakkal, hanem fából faragottal)
  • Peti fennhangon hirdette, hogy milyen nagy harcok állnak még előttük, majd mindketten kardonyársat rántva elrobogtak a csatamezőre.
  • Balázs lábakat széles terpeszben megvetve a nyársat cséphadaróként/kétkezes pallosként forgatva kaszabolta az ellent, majd amikor elégedett volt már a tevékenységével, alaposan körbeforogva ellenőrizte, hogy talpon maradt-e még valaki, akinek nem kellene.

A végén egy rongyot az egyik nyársra húzva és azt lobogtatva tartottak győzelmi körmenetet.

Ma reggel ültünk be az autóba oviba menet és megkérdeztem tőlük, hogy élvezték-e a tegnapi lovagos játékot. Mondták, hogy nagyon, Peti pedig hozzátette, hogy a végén még egy rongyot is ráhúztak az egyik lándzsára. Balázs erre vigyorogva hozzáteszi: “És az volt Frondobóóf * alsógatyája, hihi!

 

* Reginald Front-de-Boeuf egy “gonosz” normann báró Ivanhoe történetében, és mint ilyen nyilvánvalóan a hős lovagok ellensége. Akkor is, ha a lovag csak 4 éves (lesz).