A két balatoni turnus között a nagyfiúk itthon töltöttek egy hetet, megint együtt volt a család. A lenti képek ezen a héten készültek. Mostanra a srácok persze már megint a Balaton felé autóznak, lassan már közelednek is szerintem dél-keleti csücsökhöz.
Gergő 1 hónapos orvosi tanácsadása kedden 14:00-kor lesz, onnantól még megvárjuk, hogy mikorra kerül újra lendületbe az autónk, és indulunk mi is majd Boglár felé.
Múlt hét pénteken némi szülői dilemmázás után Gergő élete eddigi leghosszabb útjára indult, amit az elejétől majdnem a végéig át is aludt. Egyben ez volt első rövidke nyaralása is, persze az ő esetében még ez az első dolog nem nagy szám, ha nem pont az evés-alvás-pelenkatöltés bűvkörében történik a dolog.
Szép barna legények vártak minket, és persze mindenki nagyon örült a viszontlátásnak. Még a legkisebb is, bár azért gyorsan jelezte, hogy oké, ez itt a Balaton, szuper, akkor kérem a ciciket 🙂
A hosszabbított hétvége a hosszabbítás okától eltekintve nagyon jól sikerült, a sok eső ellenére rengeteget fürödtünk is és az éjszakák is nyugodtak voltak. A legkisebb is jól érezte magát, nem viselte meg a környezetváltozás, jókat aludt a babakocsis kempingkörökön. testvérei nagyon büszkén tologatták körbe-körbe.
Volt sok izgalom is, például a siklóvadászat. És sok mindent tanultunk is, például azt, hogy ha az eső miatt elmegy az internet és nem jön vissza, akkor viszlát, bankkártyás fizetés. Tök jó, hogy a pénzügyi megbízások a nyílt interneten száguldanak keresztül, ezen kicsit leakadtam. De sebaj, a készpénz még mindig működött, mert ha nincs internet, akkor SZÉP kártya elfogadás sincs 🙂 (Még egyszer köszi Andris!)
Tehát összegzésként mindannyian jól éreztük magunkat, a következő balatoni kirándulást lelkesen várjuk, csak a visszautazást képzeljük el kicsit gördülékenyebben!
A legjobb képek a hétvégéről:
Még annyit, hogy Balázs minden nap rengeteg puszit oszt Gergő kobakjára, de sajnos azokat még nem sikerült fotózni.
No meg persze nekünk a 2-3. vele. A régi kórházi protokoll szerint csak ma délután jöhetett volna haza velünk.
A család gyorsan összecsiszolódott, mindig van valaki, aki a kicsivel foglalkozik, persze azért Anyáját igényli a legtöbbet, mert mégis csak ő szállítja a tejecskét. A fiúk ugranak minden rezdülésére, igazán figyelmes és szerető nagytesók!
Evések között pociállapottól függő a nyugalom, természetesen szeret kézben lenni, de ha megvan a három telerakott pelenka, mint például tegnap éjjel, akkor gombnyomásra elájul Gergő.
Úgy is írhatnánk, hogy Gergő első három napja. Kicsit már késő van, de eddig a babázás elsőbbséget élvezett. Most már mindenki alszik a saját ágyában, így gyorsan feltöltöm a képeket is, aztán csatlakozom hozzájuk.
Infók meg ilyesmik majd holnap, most csak annyit, hogy mindenki nagyon jól van és nagyon boldog no meg nagyon fáradt, és ez így jó!
Szép álmokat kívánunk mindenkinek!
Ma dél körül végre együtt volt a család! Mindenki nagyon örült a többieknek, de legjobban talán Kata a nagy lovaknak, már nagyon hiányoztak neki. Gergő elegáns nyugalommal fogadta testvéreit, teljesen abban sem vagyok biztos, hogy észrevett minket 🙂
Nagy volt a “dolgozói” mozgás, így most maradt a hivatalos verzió meg az üvegfal. Elég huzatos is volt a folyosó, így az ajtót is be kellett csukni, de Kata kijött hozzánk.Balázs meg is jegyezte nagy tudományosan, hogy tudniillik “azért van huzat, hogy a babák meg ne fázzanak”.
Azért majd este is megyünk még vissza, próbálunk akkor is fotózni!
A gyerekek próbálgatták, hogyan áll a kezükben a gitár. Mi meg fotóztunk. A kedvencem ezek közül, amikor Balázs teljes átéléssel nagybőgőzik! Ült a gitárral az ölében, pengette szépen finoman össze-vissza, boldog vigyorral az arcán, és közölte, hogy ezt órákig tudná játszani 🙂
