Bevallom, hogy eddig nem nagyon volt alakulóban a karácsonyi hangulatom, de azért lassan változik a jó irányba. (bár még ma is volt olyan pillanat, amikor a francba kívántam ezt az egész kapkodást)
Tegnap ugye volt a karácsonyi koncert, bár aki ott volt, az tudja, hogy nem sikerült végignéznem, de azért mégis 😉
Itthon is felkerült már némi díszítés, már a beszerzés is csodálatos állapotban van, szóval alakulnak a dolgom. Ja, ès ha minden igaz, akkor már csak holnap dolgozom előtte.
Ma este megnyúztam és előkészítettem a lazacot is, megvannak az ünnepi italok kicsiknek ès nagyoknak.
A gyerekek persze már számolják, hányat kell még aludni addig. Peti mondjuk ma délután majdnem elsírta magát a suliban, hogy már csak kétszer mennek idén. Balázs pedig holnap megy utoljára, de ö örül ennek. Mivel már Kata sem dolgozik, szombattól lesz két és fél napunk karàcsonyt csinàlni 🙂
Akartam a lazacról is fotót, mert olyan szép a színe, de az nem a telefonon van, szóval esetleg majd pótlásként. Viszont álljon itt most egy zöldfenyö hangulatkeltö elemként, Petiék osztályának ajtajáról.
Ezt a telefonomról írtam.
Long time no blog, örülök, hogy megint jutott időd erre is!!! 🙂
Ne is mond… ezt is már az ágyból pötyögtem le tegnap, de azért látom, hogy Téged még ébren ért 🙂
Filmnézés után mindig ránézek a böngészőre és ott látom a gyorstárcsázó kisablakon, ha frissült a blogod. 😉
Egyébként valószínűleg én tartom az ébrenléti rekordot a családban, nem véletlen, hogy egy jó ebéd/vacsora után elbóbiskolok. Végülis az ember tartalékait nem sokáig lehet túlhajtani, időnként ez megbosszulja magát. 😀
Igen, aludni muszáj, én már eléggé le is szoktam az éjszakai filmről, játékról, mert amilyen tempó most kell, amellett nem bírnám végig a napot, kell a több alvás. Már csak ritkán vagyok fent éjfél után, ha nagyon belefeledkezem valamibe.