Először a “bugyi buli” címre gondoltam, de az bár helytálló, mégsem lett volna méltó az alkalomhoz. Vasárnap, amíg a franciák mást ünnepeltek, mi családilag Bugyin jártunk és Anikó és Balázs egybekelésének alkalmából gratuláltunk.
Teljes díszben 14:02-kor érkeztünk Dabas-Gyónra a 14:00-re meghirdetett templomi esküvőre, ami szerencsére csak kb. 14:25-körül kezdődött el. Az esketés szövege a gyerekeket nem nagyon kötötte le, de azért feltettek 1-2 teológiai kérdést, melyre ott helyben inkább nem válaszoltunk (idő hiányában) 🙂
Innen már az autókaravánnal mentünk át a közeli Bugyi községbe. A polgári esküvő kezdetéig a gyerekeket lovaskocsizással, a felnőtteket pedig frissen csapolt sörrel és harapnivalóval tartották elfoglalva. Ja, meg a gyerekek után való fejkapkodással 🙂 A srácokat kb. 1-1 percre láttuk, amíg a rohanásban megálltak bedobni 2-3 pogácsát meg egy almalevet, aztán vágtattak tovább. Pedig volt kemencében sült kenyér, finom szilvapálinka, marhapörkölt, Koch borok és mulatós dínom-dánom, meg minden más jóság, ami egy lagzihoz kell. Bár a képek ezt nem mutatják, mi is táncoltunk, csak azt biztosan valaki más fotózta le.
Szerintem összességében mindannyian nagyon jól éreztük magunkat, ami elsősorban a jó társaságnak volt köszönhető! A fiúkért valamivel kilenc után jött az pizsamajárat, mi pedig kicsivel hajnali kettő után búcsúztunk el Anikótól és Balázstól.
Esküvő és lagzi képekben:
Köszönjük a beszámolót (mármint én, de majd anyunak is megmutatom)!
Balu igencsak elegánsan fogja a poharát és úgy biztosan nem löttyenti ki az italát. 😀